CMMI röviden
A CMMI® modellt (Capability Maturity Model Integration) a Carnegie Mellon Egyetem Software Engineering Institute-ja fejlesztette, az Amerikai Védelmi Minisztérium (US. Department of Defense) támogatásával.
A modell kidolgozásának célja a korábban a szoftverfejlesztésben, rendszerfejlesztésben és termékfejlesztésben leggyakrabban alkalmazott modellek, megközelítések összevonása volt egyetlen modellé, amelyet bármely, szoftverfejlesztéssel (is) foglalkozó szervezet alkalmazhat, a teljes szervezet érettségének és / vagy egyes folyamatai képességének növelésére.
A CMMI® modell a következő szabványokat / modelleket / megközelítéseket integrálja:
- Capability Maturity Model for Software (SW-CMM) v2.0 draft C,
- Electronic Industries Alliance Interim Standard (EIA/IS) 731, Systems Engineering Capability Model (SECM),
- Integrated Product Development Capability Maturity Model (IPD-CMM) v0.98,
- A modell az ISO/IEC 15504 Technical Report for Software Process Assessment-ben leírt modellel, vagyis a SPICE modellel is kompatibilis.
A fentiekből következik, hogy a CMMI® modell a következő területeken (diszciplínákban) alkalmazható:
- szoftverfejlesztés (SW),
- rendszerszervezés- és fejlesztés (SE),
- integrált termék- és folyamatfejlesztés (IPPD).
A szoftverfejlesztés a CMMI® modell kötelezően választandó diszciplínája. A szervezet tevékenységének típusa szerint, ez a diszciplína kiegészíthető a rendszerszervezésre- és fejlesztésre vonatkozóval, és / vagy az integrált termék – és folyamatfejlesztésre vonatkozóval. A SE diszciplína nem tartalmaz további elemeket a SW diszciplínához viszonyítva: a modell ugyanazon követelményeit különbözőképpen kell értelmezni a szoftver- illetve a rendszerfejlesztésre vonatkozóan. Az integrált termék- és folyamatfejlesztés egy sajátos működési mód a szervezeten belül: a rendszer / szoftverfejlesztés különálló csapatokban történik, s ezek tevékenységének összehangolása külön figyelmet, energiát igényel. Ha egy szervezet „integráltan” működik, bizonyos plusz-követelményeket is ki kell elégítenie.
A diszciplína kiválasztása után a CMMI® modell alkalmazásához a modell lépcsős vagy folytonos megközelítését is ki kell választani.
A lépcsős megközelítés a szervezet egészére vonatkozóan határoz meg érettségi szinteket. A folytonos megközelítés az egyes folyamatokra vonatkozóan képességi szinteket azonosít.
2006. augusztus 25-én adta ki a SEI a CMMI® v1.2-es változatát. A felhasználók számára a modell új verziója csak 2006 szeptemberének közepétől vált elérhetővé. A CMMI® modell alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján, a CMMI®-t fejlesztő csapat több változtatást is eszközölt a modell szerkezetében, a folyamatokban, valamint a sajátos és általános célok között.
A CMMI v1.2 modell leírása a CMMI® for Development, Version 1.2, CMMI-DEV, V1.2, CMU/SEI-2006-TR-008, ESC-TR-2006-008. Improving processes for better products. Címen, a http://www.sei.cmu.edu/cmmi/models/ helyen található.
Az új verzióban a korábbihoz képest eszközölt módosítások célja, lényege a következő:
- a CMMI® modell komplexitásának és méretének csökkentése,
- a modell által lefedett területek növelése,
- a modell auditálásával kapcsolatos bizalom erősítése.
A CMMI® v1.2 a következő lényeges változásokat tartalmazza a modell korábbi verziójához képest:
- a modell nevét „CMMI® for Development”-re (Fejlesztésben alkalmazott CMMI®) változtatták ,
- a lépcsős és folytonos megközelítést egyetlen dokumentumban mutatják be,
- a modell kiegészült hardverfejlesztésre vonatkozó útmutatókkal,
- az általános jellemvonásokat és a magas szintű gyakorlatokat eltávolítotása a modellből,
- az általános célok és gyakorlatok leírását kiegészítették, kitérve arra is, hogy az általános gyakorlatok miképpen függnek össze bizonyos folyamatok sajátos gyakorlataival,
- a GG1 általános cél neve: „Sajátos gyakorlatok végrehajtása” (mivel megszűnt a sajátos gyakorlatok felosztása alapgyakorlatokra és a magasabb szintű gyakorlatokra),
- megszűnt a modell külön beszállításra vonatkozó része (Supplier Sourcing), az Integrált beszállítókezelést (ISM) összevonták a Beszállítói megállapodás menedzsmenttel (SAM),
- csökkentették a modellből kizárható folyamatokat: jelenleg az egyetlen kizárható folyamat a Beszállítói megállapodás menedzsment (SAM),
- a Szervezeti szintű folyamatok meghatározása (OPD) és az Integrált projektmenedzsment (IPM) a munkakörnyezetre vonatkozó információkkal egészült ki,
- a Szervezeti szintű folyamatszemlélet (OPF) és az Integrált projektmenedzsment (IPM) esetében hangsúlyosabbá vált a folyamatok intézményesítése,
- az Integrált folyamat- és termékfejlesztésre (IPPD) vonatkozó sajátosságokat bevonták a Szervezeti szintű folyamatok meghatározása (OPD) és az Integrált projektmenedzsment (IPM) folyamatokba, egyszerűsítették az integrált munkavégzésre vonatkozó leírásokat, és a modell többi részével konzisztenssé tették őket.